Distribution, habitat shift, and conservation needs of Jerdon’s Babbler (Chrysomma altirostre): A study of a vulnerable grassland specialist

Abstract

Grassland ecosystems are vital for global biodiversity but are increasingly threatened by habitat loss, agricultural expansion, urbanization, and climate change. Jerdon’s Babbler (Chrysomma altirostre), a vulnerable grassland specialist, serves as a model species to assess the impacts of habitat degradation and fragmentation. This study analysed historical and current distributions, revealing a significant contraction from 326,263 km2 to 173,071 km2 , representing a 47% reduction in the species’ historical range. The overlap between historical and current ranges was limited to 71,623 km2 , while 101,448 km2 of new areas were identified as potential habitat gain, indicating possible range shifts. The centroids of the distributions of the three subspecies shifted significantly: Indian and Saharo-Sindian subspecies moved northeast by 361 km and 444 km, respectively, while the Burmese subspecies shifted 490 km south. Populations in the Indo-Bangladesh region remain uncertain due to a lack of recent records. These findings underscore extensive habitat loss, reduced connectivity, and the persistence of fragmented populations primarily within protected areas. Conservation priorities include grassland restoration, habitat connectivity enhancement, and mitigating disturbances such as unauthorized playback and seasonal fires. While Jerdon’s Babbler exhibits adaptability to degraded habitats, its long-term viability remains uncertain without targeted interventions. This study highlights the necessity of expanded conservation efforts to safeguard populations beyond protected zones and to preserve this species as an indicator of grassland ecosystem health.

A füves területek létfontosságúak a globális biológiai sokféleség szempontjából, de az élőhelyek elvesztése, a mezőgazdaság terjeszkedése, az urbanizáció és az éghajlatváltozás egyre inkább veszélyezteti őket. A Jerdon-timália (Chrysomma altirostre), a füves területek sérülékeny specialista madárfaja szolgál modellként az élőhelyek pusztulásának és feldarabolódásának értékeléséhez. A szerzők tanulmányukban elemezték a faj történelmi és a jelenlegi elterjedését. A faj elterjedési területének kiterjedése 47%-os csökkenést mutatott, 326 263 km2 -ről 173 071 km2 -re esett vissza. A történelmi és a jelenlegi elterjedési terület közötti átfedés 71 623 km2 -re korlátozódott, míg 101 448 km2 -nyi potenciálisan új élőhelyen jelent meg a faj. Ez az elterjedési terület áthelyeződésére utalhat. Az alfajok elterjedésének központjai jelentősen, az indiai 361, a burmai 490, míg a szaharo-szindiai 444 km-rel eltolódtak. Az indo-bangladesi régió populációinak helyzete bizonytalan maradt, mivel nincsenek friss feljegyzések. Megállapításaik hangsúlyozzák az élőhelyek nagymértékű csökkenését és ezek elszigetelődését. Az elszigetelt populációk fennmaradása elsősorban a védett területeken belül lehetséges. A természetvédelmi prioritások közé tartozik a gyepterületek helyreállítása, az élőhelyek folytonosságának biztosítása, valamint az olyan zavaró tényezők mérséklése, mint az engedély nélküli hívóhang lejátszás és a szezonális tüzek. Bár a Jerdon-timália képes alkalmazkodni a leromlott élőhelyekhez, hosszú távú fennmaradása célzott beavatkozások nélkül bizonytalan marad. Ez a tanulmány rávilágít a védett területeken kívüli populációk megőrzését célzó, kiterjesztett védelmi erőfeszítések szükségességére.